Levoča (UNESCO)

Gazdag történelmének és egyedülálló műemlékeinek köszönhetően az egykori Szepesség egykori metropolisza Szlovákia leglátogatottabb turistavárosai közé tartozik. A történelmi városrész a Pál mester művével együtt 2009. június 27-én felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A város műemlékvédelmi területének hatalmas falai mögött több mint 300 mozdíthatatlan nemzeti kulturális műemlék található!

Prvá zmienka o meste Levoča, pod názvom Leucha, pochádza z listiny z roku 1249. Osada s výhodnou polohou na obchodnej ceste Via Magna (Veľká cesta) sa stala hlavným centrom nemeckej kolonizácie na Spiši a v roku 1271 bola povýšená na hlavné mesto Spoločenstva spišských Sasov. Za slobodné kráľovské mesto bola Levoča vyhlásená v roku 1323.

Festői tér a szégyen ketrecével

A lévai teret több mint 50 eredeti polgári és patrícius ház - a Thurzó-ház reneszánsz padlással, a Krupek-ház reneszánsz homlokzati festményekkel és a Pál mester-ház múzeummal - szegélyezi. Az ősi tér legvonzóbb része a 16. századból származó úgynevezett Szégyenketrec, amelyet a múltban nyilvános mosásra használtak.

Világoltár szlovák hársfából

Levoča téglalap alakú terének meghatározó eleme a 14. századból származó Szent Jakab-templom. A templom belsejét 11 gótikus és reneszánsz templomi oltár díszíti. A Szent Jakab főoltár a világ legmagasabb oltára (18,62 m). Hársfából faragták, és 1507 és 1517 között készült a lévai Pál mester műhelyében.

Mária zarándoklat

Minden év július elején Lőcse a legnagyobb szlovákiai zarándokgyűlés színhelye. A hívek hosszú tömegekben másznak fel a Mária-hegyre, hogy a 20. század elejéről származó neogótikus Szűz Mária mennybemenetelének bazilikájában tartott istentiszteleteken hálát adjanak Szűz Máriának.

A lévai Fehér Hölgy

Géci-Korponai Júlia, akit a lévai Fehér Hölgy néven ismertek, volt az első és állítólag az egyetlen nő a magyar történelemben, aki hazaárulást követett el. Júlia Besztercebányán élt a Lazovna utca 11. számú házban, amely ma is létezik.

A régi legendák szerint Júlia a fia miatt lett császári kém, akinek megpróbálta visszaszerezni az elkobzott családi vagyont. Kémként a császári hadsereg által akkor bekerített Lévára küldték, és a kurlandi parancsnok, báró Stefan Andrássy szeretője lett. Állítólag egyszer titokban elvette tőle a városkapu kulcsát, és beengedte a császári sereget. Lévaka azon az éjszakán harc nélkül elesett.

Később árulással vádolták meg, és 1714. szeptember 25-én, 25 éves korában kivégezték. A történészek legújabb kutatásai azonban azt mutatják, hogy Korponai Júlia nem nyitotta ki a kaput az ostromlott Léván. Nem találtak olyan dokumentumot, amely alátámasztaná, hogy a szép hölgy árulást követett volna el. Talán eme igazságtalanság miatt bolyong Julie éjjelente a festői Léván.

Jókai Mór Korponai-Géci Juliana személye alapján írta meg A lévai fehér asszony című történelmi regényét.