A falu első említése Pečovská Nová Ves 1319-ből származik. Ez a történelmileg jelentős falu már a középkorban is nemesek székhelye volt, de csak az újkor elején vált egy birtok központjává, ami szükségessé tette egy földesúri rezidencia építését. Egészen 1322-ig királyi birtok volt. Ezután Mičko nemes birtokába került, aki magasan a Čergov-hegységben építtette fel kastélyát. Házasságok révén kerültek Pečovská Nová Vesbe más családok, akik a faluban uradalmi és kuriális birtokokat foglaltak el, legyen szó a Pécha, Máriássy vagy Bornemisz családról. Nekik köszönhetően a Pečovská Nová Ves rendkívül gazdag műemlékekben és történelmi tárgyakban. A barokk templom, klasszicista zsinagóga vagy kápolna mellett számos kastély és kuriózum maradt itt fenn, amelyekkel csak a szlovákiai Liptovský Ján vagy Brezovica községek vetekedhetnek. A műemlékek ilyen koncentrációja egyedülálló a vidéki viszonyok között.
"Kornheizer" kastély
Pečovská Nová Ves község egyik legnagyobb kastélya az úgynevezett Kornhaiser-kastély, amelyet a faluban utolsó tulajdonosáról, a zsidó Adolf Kornhaiserről (népiesen "koneizer") ismernek.
"Ringov" kastély
Ring Manor (az egyik utolsó tulajdonos szerint) vagy a köznyelvben "Burdel" (mivel kastélyként működött). Feltételezhető, hogy a kastély a közeli Hanigov-kastélyt volt hivatott bizonyos fokig védeni, ezért lőtérként is használták. A lőtérrel rendelkező kastélyok pedig valóban ritkák voltak Szlovákiában.
A kastély érdekessége, hogy ír típusú épület, amelynek nincs megfelelője Szlovákiában. Nemcsak a kora reneszánsz részletek értékesek, hanem különösen az épület egésze, mivel ez egy nagyon egyedi típus hazánkban. A legközelebbi analóg épületek a szimonoványi kastélyok vagy a kihalt Parížovce. Bár viszonylag kevéssé ismert műemlékről van szó, nemcsak regionális, hanem országos jelentőségű is.
"Bornemisza" kastély
A "Bornemisza" kastély a villaszerű kúria modernebb formáját képviseli, amely egy régebbi nemesi kúria átépítésével épült. Arról is van konkrét adat, hogy ezt a régebbi pécsi épületet a 19. század végén Pécsi Zsigmond egy emelettel bővítette és átalakította. Az épületet nagy park vette körül. A kastélyt a későbbi tulajdonos Bornemiszről nevezték el, mivel a Pécsi család birtokaiból (Pécsi Mária és férje, Bornemisz István révén) került ehhez a családhoz.
Máriássy kastély
A falu összes nemesi kúriája közül ennek a kastélynak van a legdíszesebb homlokzata. Bár ez a kastély nem tartozik a legrégebbi épületek közé, egyértelműen a legautentikusabban fennmaradt a faluban, nemcsak a felépítését tekintve, hanem számos építészeti és mindenekelőtt kézműves részletet is beleértve. A 19. század második felében a kastély mellett 1,5 hektáros parkot alakítottak ki.
Klasszicista Kúria
A klasszicista palota a 19. század első felében épült klasszicista stílusban. Az épületet "L" betű alakban építették, amint azt az 1869-es történelmi kataszteri térképen ábrázolt állapot is mutatja. Benjamin Péchy a fia számára kezdte el építeni a kúriát. Amikor azonban fia Bécsben váratlanul meghalt, az építkezést leállították. Az épületet csak lánya (Pongracz Dénes felesége) fejezte be. A Liptóba költözés elhatározása után a kúriát Bornemisz Lajosnak adták el. Ő viszont eladta az épületet Peci Elemernek - 10 ezer guldenért. Ma a falu községi hivatalának székhelye.
Pečovská Nová Ves többféleképpen is megközelíthető. Vonattal a Kassa - Plaveč útvonalon; busszal közvetlenül a faluba a kassai, a prešovi, a stará Ľubovňa és a lévai autóbusz-állomásokról, vagy autóval közvetlenül a faluba.
Forrás.
Fénykép: OOCR Región Šariš
