A Horní Šarišban található reneszánsz kastély az 1623 és 1630 közötti időszakból származik. A fričovcei kastély kéttraktusos, téglalap alaprajzú, a sarkokon két négyzetes toronnyal. A sgraffito-díszítés, a padlás árkádjain elhelyezett egyedi figurák hangsúlyozásával, minden látogató figyelmét magára vonzza. 150 alakot láthatunk a mitológiából (Mars, Vénusz), a történelemből (Ladislav király, Mátyás, Amurat szultán, Jan Žižka, a hős Aeneas, Brutus és Titus uralkodó), valamint isteni erényeket (Hit, Remény, Szeretet). A mű szerzője Martin Waxmann.
Az utolsó átalakítás során a jobb oldali saroktorony homlokzatán az 1630-as évszámot és egy napórát fedtek fel.
Az első tulajdonosok és építtetők, a Berthóty család, eredetileg erődítménynek építették a kastélyt, lőterekkel és árkokkal körbevéve. A Berthóty család után a kastély a Ghillány család tulajdonába került, akik 1840 körül átépítették, és különösen a belső tereket alakították át. Ők 1945-ig lakták a kastélyt. A 20. század közepén a fričovi kastély állami tulajdonba került.
A kastély belseje mellett a külseje is megérdemli a turisták figyelmét - egy gondozott, ritka fákat tartalmazó, természetes tájképi parkból áll. Kivételes növényvilágának köszönhetően a parkot védett területté nyilvánították. A környező természet esztétikai élményét a tó és a tavak körül tett séta fokozza.
Jelenleg az emlékmű részben látogatható. A látogatók minden bizonnyal élvezni fogják a földszinten található éttermet, vagy a közvetlenül a Fričovi kastélyban található szállodában való megszállási lehetőséget.
Napóra:
A fričovcei kastélyban találunk egy függőleges napórát, amely teljes. A félkör alakú, római számokkal jelzett számlapja díszes szalagba van foglalva. A számlap tartománya VI-tól IV-ig, azaz reggel hat órától délután négy óráig tart. A számlap egy egyszerű kör közepén helyezkedik el. A napóra jól látható a kastély homlokzatán.
Forrás :: www.kastielfricovce.sk
