Késmárk (Kežmarok)
Késmárk (Kežmarok) a terület északi részén, a festői szépségű Szepességben (Spiš), a Magas-Tátra alatt fekszik. A várost az eredeti szláv lakosság több helységének és a német bevándorlók településének összevonásával alapították.
A 15-19. században több mint 40 céh működött a városban, ennek köszönhetően Szlovákia első négy városa közé tartozott. Egy 1715-ös említés szerint 263 kézműves műhely működött itt. Számos jelentős, Európa-szerte ismert író, művész és tudós tanult és dolgozott Késmárkon (Kežmarok).
A város több mint hét évszázados fennállása építészetében is tükröződik, amely különböző stílusokat foglal magába, a román stílustól kezdve a gótikán, a reneszánszon és a barokkon át egészen a klasszicizmusig. A város különlegessége a főtér villa alakú kialakítása középen a városházával, a végén pedig a várral.
Kežmarok. Zdroj foto: Peter...
Késmárk (Kežmarok) rengeteg kulturális műemléket, érdekességet és számos pihenési, szórakozási és sportolási lehetőséget kínál.
Reneszánsz harangláb
A Szent Kereszt bazilika (Bazilika sv. Kríža) mellett található a harangláb, amelyet Szlovákia legszebb reneszánsz harangtornyának tartanak. Christian Genersich történész szerint építése 1525-ben kezdődött, de csak 1591-ben fejeződött be.
Kežmarský hrad. Zdroj foto:...
Új evangélikus templom
Mivel az artikuláris templom már nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, a 19. századi késmárkiak úgy döntöttek, hogy új templomot építenek, amely a különböző stílusok kivételes ötvözete lesz. A templom eredeti tervét a keletre szánták, ezért külsőleg egy zsinagógára, vagy mecsetre emlékeztet.
Érdekessége, hogy az egész épület, az eredeti tervhez képest, ismeretlen okokból mintegy 10 méterrel magasabb lett és egy ablakkal több jutott falaira.
Nový evanjelický kostol. Zd...
Lakáskultúra Múzeum, Késmárk (Kežmarok)
Ez a Szlovákiában egyedülálló kiállítás a 17. századtól kezdve mutatja be a kézműves tárgyakat, de alapját a 19. századi polgári lakások belső tereinek egyes részei képezik. Az installáció célja a korabeli enteriőrök megidézése volt, illetve reprezentatív keresztmetszetek kialakítása a különböző lakóterekben (konyha és étkező, szalonok, hálószoba). A kiállítási tárgyak magját (amelyek egyben a legértékesebbek) az "utolsó késmárki grófnő" (1895-1973) hagyatékából származó tárgyak képezik.
