A jégkorszakokban a legnagyobb tátrai gleccser a jelenlegi Fehérvíz-völgy helyén terült el. Mára olyan gyönyörű természeti jelenségeket hagyott hátra, mint például a gleccser által létrehozott cirkuszvölgyek a tavakkal, vagy a morénasáncok, amelyeket később nemzeti természetvédelmi területté nyilvánítottak.

Északi szomszédja a Bélai-Tátra, keleti oldalán a Széles-hegy (Široká) oldalága, délen pedig a Magas-Tátra gerince húzódik. A forrásrészbe négy magasan fekvő völgy torkollik. A Rejtett-völgy (Ťažká dolina) a Felső-Fagyott és Rejtett-tavakkal (Horné Zmrzlé  a Ťažké) gazdagítja a természetet, amelyek alatt a 12 m hosszú Rejtett-völgyi-vízesés (Ťažký vodopád) ékeskedik. A Kacsa-völgyben (Kačacia dolina) található a 15 méteres Kacsa-völgyi-vízesés (Hviezdoslavov vodopád), valamint a Kacsavölgyi-Zöld-tó (Zelené Kačacie pleso) és az aprócska Kacsa-völgyi tó (Kačacie pliesko). A Litvor-völgy (Litvorová dolina) nagyon vonzó a turisták számára, természeti szépségét pedig a Litvor-tó (Litvorové pleso) teszi teljessé. A Magas-Tátra legkiterjedtebb völgyének látogatottságához a 10 km hosszú Fehérvíz-völgy (Bielovodská dolina) oldalvölgye is hozzájárul.

A háttérben látható szikla-amfiteátrum látványa minden bizonnyal bevésődik a látogatók emlékezetébe. A völgy fölé emelkedik a Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít), a Karbunkulus-torony (Jastrabia věža), a Vörös-tavi-csúcs (Kolový štít), a Papirusz-csúcs (Čierny štít), a Zöld-tavi-csúcs (Baranie rohy), a Fecske-torony (Pyšný štít), a Lomnici csúcs (Lomnický štít), a Késmárki-csúcs (Kežmarský štít) és a Wéber-csúcs (Malý Kežmarský štít). A kiterjedt erdők és a Késmárki-Fehér-víz patak (Kežmarská biela voda) csak fokozzák azt az érzést, mintha a völgyben megállt volna az idő. A Fehérvíz-völgyön át számos túraútvonal vezet.